Szőke Tamás motivációs coach, burnout specialista >>>A legfrissebb írásom>>>

Hide
Show

 Mi az a burnout?

Kiégési szindróma. Egy tünetegyüttes.  Egy hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés.
Szokták még a túlpörgetett életmód betegségének is nevezni.
El kell, hogy mondjam, a burnout egy figyelmeztetés is, egy felhívás; változtatni kell!
A kiégéssel még össze is lehet barátkozni! Nekem így sikerült>>>

 

Melyek a kiégés tünetei?

– A testi-szellemi kimerültség jelei. (Megfelelő mennyiségű többletpihenéssel, például a délutáni alvással sem szűnik meg).
– Munkában megfelelési-bizonyítási kényszer. Önfeláldozó életmód.
– A személy saját lelki-fizikai szükségleteinek háttérbe helyezése, elhanyagolása.
– Általánossá válik a közömbösség, az empátiás készség visszafejlődése, fásultság, visszahúzódás vagy védekező viselkedés.
– Az intolerancia növekedése. Fokozott érzékenység a stresszre.
– Az egyén saját „belső világával” való kapcsolat elvesztése. Pl: idegennek érzik testüket.
– Depresszió, belső üresség érzése, reménytelenség.

– Alacsony önértékelés, a munkateljesítmény csökkenése.
– Szélsőséges esetben a végső kiszállás vágya.
– A személyközi kapcsolatokban negatív, cinikus, rosszindulatú kommunikációs stílus. Megfigyelhető még közöny, érzelemmentesség, visszahúzódás, fásultság vagy túlérzékeny, védekező viselkedés.
 – Nem korlátozódik a szakmai tevékenységre, hanem életérzéssé alakul, a magánéletben is kiábrándulttá, cinikussá, negatív szemléletűvé, rosszindulatúvá válik az egyén.

 

Mik lehetnek a kiégés okai?

Kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, mely vonatkozik az anyagi jellegű juttatásokra, az alacsony jövedelemre, illetve az erkölcsi elismerés elmaradására. A túlságosan hosszú munkaidő, az extra igénybevétel melletti nagy felelősség is kockázati tényező. Az elégtelen munkaadói támogatás, a vezetőség segítő-motiváló jelenlétének hiánya, a karrierépítési lehetőségek korlátozottsága, az adminisztratív terhek nagy aránya az effektív munkához képest szintén probléma forrása lehet. A kiégési szindróma kialakulásában óriási szerepet játszik a személyiség, melynek kapcsán szükséges említést tenni a helfer (kényszeres segítés) szindrómáról.

 

Milyen stádiumai vannak?

1, Idealizáció szakasza: túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény.
2, A realizmus fázisa: amikor a lelkesedés alábbhagy, az egyén tisztában van képességeivel, kompetenciájával, tevékenységének lehetőségeivel és korlátaival, valóságos képet alkot önmagáról és a munkájáról.
3, A stagnálás vagy kiábrándulás fázisa: amikor a munka már nem jelent örömet, a motivációk csökkennek,  rutinszerűvé válik a munka.
4, A frusztráció fázisa: Az egyén ingerlékeny, feszült lesz, stressztűrése csökken.
5, Az apátia/fásultság fázisa és/vagy a pálya elhagyása, az illető már a magánéletben sem talál semmi örömet.

A kiégés visszafordítható folyamat, bármely szakaszban történő beavatkozás esetén korábbi fázisok elérése lehetséges. Amennyiben nem történik hatékony beavatkozás, a folyamat végén pályaelhagyás, súlyosabb esetben valamilyen függőség (alkoholizmus, kábítószer-függőség) is kialakulhat, de előfordulhat öngyilkosság is.

 

A kiégés kezelésének milyen lehetőségei vannak?

A különböző szakaszokban a kezelés lehetőségei mások. Az idealizáció fázisában a valóságos helyzetre való összpontosítás, az irreális elképzelések, célok átformálása a feladat. A stagnáció fázisában a mozgósítás, szakmai képzések, csapatépítő tréningek, a munkatársakkal való kapcsolat erősítése fordíthatja vissza a folyamatot, míg a frusztráció időszakában a pozitívumok kiemelése, a változtatások lehetőségének megteremtése előnyös. Az apátia fázisában új, reális célok keresése mozdíthatja ki a szakembert állapotából.
Bármely fázisát is nézzük a burnoutnak, mindenképpen személyre szabott megoldást válasszon!

 

Megelőzhető?

Igen! A kiégés megelőzésében legnagyobb szerepe az egyén személyiségének van. Az önismereti fejlődés folyamatának vállalása, a folyamatos önreflexió a megelőzés egyik alappillére.

A munkához való hozzáállás változása is szükséges. Az idealisztikus elképzeléseket, az irreális célkitűzéseket fel kell váltsa a reális szemlélet, a saját korlátok figyelembe vétele. Sok humán foglalkozású úgy gondolja, a személyisége az egyik munkaeszköze, és ha kudarcot vall, hajlamos ezt saját személyisége hiányosságainak tulajdonítani, mely önvádhoz, bűntudathoz vezethet. Célszerű felmérni, mi a szakember kompetenciája, mely tényezők múlnak rajta, mely tényezőkért felel a kliens/beteg/tanítvány/gondozott, és melyekért felelősek a körülmények. A segítettekhez való hozzáállás is meghatározó, nehéz, ám nélkülözhetetlen az egyensúly megtalálása az empatikus hozzáállás, az együttérzés és a kívül maradás, a távolságtartás között. A mérleg felborulása árthat segítettnek és segítőnek egyaránt. Fontos a kudarcok helyett a sikerekre, a célok helyett a folyamatra való koncentrálás.

A különböző relaxációs-meditációs technikák elsajátítása és alkalmazása is hatékony kiégés megelőzésében, illetve kezelésében, mely elősegíti a stresszes mindennapokban a pihenést, a „befelé” tekintést, a bensőséges elmélyülést.

Megelőzhetjük a kiégést megfelelő idő-menedzsmenttel, a munkaidő és a szabadidő éles elkülönítésével, a határidők betartásával, a különböző programok és a napi rutin megtervezésével. Fontos a szünetek beillesztése, melyekben próbáljunk kikapcsolni, nem a munkával foglalkozni, és időt szakítani kellemes, megnyugtató levegőzésre, melyekből akár 10 perc is felemelő lehet.

A munkaköri terhelést a szabadidő számunkra hasznos eltöltésével ellensúlyozhatjuk. Például ülő munka esetén mozgalmas hobbit válasszunk, fussunk, végezzünk aerobic gyakorlatokat. Ha szigorúan ellenőrzött rutintevékenységet folytatunk, keressünk kalandos kikapcsolódást, túrázzunk a természetben, menjünk el vadvízi evezésre, ejtőernyőzzünk, vegyünk részt közéleti programokon, kreativitásunkat kiélhetjük a főzésben, különböző alkotások létrehozásában (rajzolásban, zeneszerzésben, hímzésben stb.). Ha unalmas, elismerést nélkülöző munkát végzünk, válasszunk versenysportot. Ha egyedül kell dolgoznunk, munka után éljünk társas életet, játszunk csapatjátékokat. Ha mozgalmas, stresszel teli munkánk van, vonuljunk ki hétvégenként a természetbe, horgásszunk, olvassunk, hagyjunk időt az egyedüllétre, a regenerálódásra.

A munkahelyi nehézségek elviselését segítik a munkahelyen kívüli támogató kapcsolatok, a megfelelően funkcionáló, támogató családi légkör, a konstruktív baráti kapcsolatok, melyek a kikapcsolódást teszik lehetővé.

Fontos, hogy az alkalmazottaktól ne várjon a vezető hosszú távon átlagon felüli teljesítményt, mert a túlhajszolás éppen az ellenkező hatást érheti el, a fáradtság dekoncentrálttá teszi az egyént, mely sikertelenséghez, majd kiégéshez vezet.

A vezető javíthat a munkakörülményeken, a technikai feltételek fejlesztésével, mely jelentheti a szükséges munkaeszközök biztosítását, de vonatkozhat a megfelelő hőmérsékletre (télen fűtés, nyáron légkondicionáló), kényelmes bútorokra, konyha, étkező kialakítására. A komfortos, esztétikus környezet hatást gyakorol a benne dolgozókra.

A legtöbb foglalkozás esetén a coaching is hasznos, a kiégési szindrómát megelőző/kezelő módszer.

Jótékony hatása van a csapatépítő összejöveteleknek is, előnyös, ha a vezető figyelmet fordít arra, hogy alkalmazottai között együttműködésen alapuló, harmonikus kapcsolat legyen.

 

Milyen szakmák a leginkább veszélyeztetettek?

Sajnos napjainkra szinte bárkit utolérhet a burnout.
Mégis a legveszélyeztetettebbek:
– Ápolók (főleg haldokló vagy súlyos betegeket, idős embereket kezelő kórházi osztályokon dolgozók)
– Orvosok (Leggyakoribb háziorvosok között)
– Pszichiáterek
– Pedagógusok/oktatók
– Pszichológusok
– Coachok
– Lelkészek
– Szociális munkások
– Rendőrök
– Rendszergazda – informatikusok
– Programozók
– Felsővezetői munkakörben dolgozók
– Ügyfélszolgálati munkakörben dolgozók
– Pénzügyi tanácsadók
– Politikusok (!)
– Médiában dolgozók (leginkább a háttérben dolgozók)

 

Miért pont a segítő szakmában dolgozók a legveszélyeztetettebbek?

Azért, mert A segítő foglalkozásúak speciális „stressze” a nagy érzelmi megterhelés és ritka a pozitív visszacsatolás.

 

Milyen emberek a leginkább veszélyeztetettek?

– A stresszt rosszul értelmezők; a megküzdés, vagy a menekülés választása helyett a “tűrök” típusú emberek.
– Olyanok, akiknél minél inkább csökken a befolyása a saját szakmai életére, és ezzel párhuzamosan pedig egyre nő a leterhelés, akkor szakmától függetlenül szinte mindenkit utolérhet a kiégés!
– A céltalan, sodródós emberek.
– A felelősséget felvállalni nem tudó, vagy nem akarók.
– Akik nincsenek tisztában a maguk fontosságával és/vagy alacsony önértékeléssel rendelkeznek.
– Feldolgozatlan múltat cipelők.
– A jövőtől rettegők.

 Ezt a menüpontot időről időre frissítem, kiegészítem. Ha kérdése van írjon nekem>>>

 Még több információ  EBBEN>>> a blog bejegyzésemben.

 

Felhasznált irodalom: burnout.lap.hu tematikus linkgyűjtemény a kiégéssel kapcsolatban, Wikipedia, és a saját tapasztalataim

Email*
Név*
Feliratkozását követően egy olyan oldalra jut, amelyen elmesélem, én magam hogyan ismerkedtem meg, és barátkoztam össze a burnouttal, azaz a kiégéssel.

Szeretném elkerülni a kiégést!

Kérem a hírleveleket!

Facebook Comments

Meggyőződésem, hogy a gondolatok és a tettek a leglényegesebbek az ember életében! Coachként azért dolgozom, hogy Önben újabb és újabb megoldást indító gondolatokat generáljak. Munkám fontos része, hogy a problémamegoldó és fejlesztő gondolatokat tettekre is tudja váltani és ezáltal egy élhetőbb, eredményesebb élete legyen.

Szenvedéllyel végzem a munkámat, coachingok keretében. Magánemberként, akár családi, baráti beszélgetésekben is a fenti cél vezérel.

Üzleti és művészeti coach vagyok. Hiszem, hogy az ember úgy változtathatja meg az életét, hogy megváltoztatja gondolkodását, a szavait, és nem utolsó sorban a tetteit!

Top