Szőke Tamás motivációs coach, burnout specialista >>>A legfrissebb írásom>>>

Hide
Show

A napokban egy vidéki cég ügyvezetőjével ültem le és kezdtünk el együtt dolgozni.
Nem kicsi a vállalkozás, közel ötmilliárdos árbevétel, 540 dolgozó, magas fluktuáció, ijedség, tanácstalanság…

– Kettő évvel ezelőtt még több mint százan voltak azon a listán, akik hozzánk szerettek volna jönni. Ha valaki elment, legalább öt-tíz emberből választhattunk a helyére új munkatársat. -kezdi Zsolt, a családi cég második generációs vezetője, többségi tulajdonosa.
– És mi a helyzet ma? -kérdezem.
– Nincs lista. Mert nincs jelentkező. Szűk két év alatt eltűnt a munkaerő a térségünkből.
– Az hogy lehet?
– Egy részük külföldön. Egy másik részüket, főleg a betanított munkásokat (a cég kétharmada ilyen) beszippantotta a közfoglalkoztatás. Igaz, hogy ott kevesebb a pénz, de nem is nagyon kell bármit is csinálni.
– És nem maradt egyetlenegy használható munkaerő sem a térségben?
– Munkaerő maradt. Csak nem szeretnek dolgozni. Inkább otthon maradnak, hébe-hóba alkalmi munkákat vállalnak, havi szinten néhány tízezerrel beérik, szűkölködnek rendesen, de legalább nem kell korán kelniük és naponta bejárniuk munkahelyre. A mi térségünk meglehetősen elmaradott (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és sajnos sokan eleve ebbe a helyzetbe szocializálódtak…

Hogyan lehet megtartani a munkatársakat? És pótolni az elmenőket?

– És mi van a támogatásokkal? A térségi felzárkóztatásokért kiírt pályázatokkal?
– Igen, azok léteznek, pályáztunk, és nyertünk is, például képzésre. Kapaszkodjon: Eljöhetne a munkanélküli fiatal. Melegben van, üdítők, kávé, tea, illetve fél év alatt egy szakma a zsebbe. És ez sem kell nekik. Mondják, hogy az Y-generáció ilyen-meg olyan, főleg, azt, hogy nem tanult meg dolgozni… Hát én tudom igazolni, hogy felénk ez a nyers valóság. És akkor még nem beszéltem a korai Z-generációról… Nem is akarok róluk szót ejteni… -és közben lemondóan legyint ügyfelem.
– És mit tesznek a meglévők megtartásáért?
– Vezetőinket folyamatosan képezzük. Leginkább vezetést és kommunikációt tanítunk nekik. A szalagok mellett álló munkatársainkkal kapcsolatban viszont tanácstalan vagyok. A fizetésüket nem tudjuk jelentősen emelni, egészen egyszerűen nincs rá keret. Mit lehet ilyenkor tenni?

Zsoltékkal megkezdődött a munka. Első lépésben felmérjük a vezetők és a kulcspozícióban lévő munkatársak hozzáállását a céghez, a munkájukhoz, a vezetőjükhöz, és nem utolsó sorban a csapathoz. A felmérés eredményét közösen elemezzük és az alapján döntjük majd el, hogy személyre szabottan hol és hogyan kell beavatkozni.
Addig is a cég megfizethető, hangulatjavító intézkedésekbe kezd. Ezeken keresztül növeli a dolgozói fontosságérzetét, építi a csapatokat, erősíti az összetartozás pozitív érzését.

Ön felelős cégvezetőként mit tenne? Vagy akár csak laikusként? Hogyan tartaná meg az értékes munkaerőt? Mit tenne a távozók pótlásáért?

Az alábbi üzenetküldő modul segítségével egyszerűen hagyhat üzenetet nekem.

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Tárgy

Telefonszám

Visszahívást kér?
igennem

Üzenet

Kérjük írja be az alábbi kódot
captcha

 

Ha tetszik Önnek ez az írás, kérem ossza meg a közösségi oldalán is! Ezzel akár segítségére is lehet azon ismerőseinek, akik érintettek a témában!

Facebook Comments

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked by *.

Meggyőződésem, hogy a gondolatok és a tettek a leglényegesebbek az ember életében! Coachként azért dolgozom, hogy Önben újabb és újabb megoldást indító gondolatokat generáljak. Munkám fontos része, hogy a problémamegoldó és fejlesztő gondolatokat tettekre is tudja váltani és ezáltal egy élhetőbb, eredményesebb élete legyen.

Szenvedéllyel végzem a munkámat, coachingok keretében. Magánemberként, akár családi, baráti beszélgetésekben is a fenti cél vezérel.

Üzleti és művészeti coach vagyok. Hiszem, hogy az ember úgy változtathatja meg az életét, hogy megváltoztatja gondolkodását, a szavait, és nem utolsó sorban a tetteit!

Top