aLAPVETŐ INFORMÁCIÓK

BURNOUT

SZÓVAL...

mI AZ A burnout?

Kiégési szindróma. Egy tünetegyüttes.  Egy hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés.
Szokták még a túlpörgetett életmód betegségének is nevezni.
El kell, hogy mondjam, a burnout egy figyelmeztetés is, egy felhívás; változtatni kell!

...azonosítanunk kell

Ahhoz, hogy megoldást találjunk...

A kiégésre is igaz

Ha már sikerült beazonosítani, el lehet kezdeni a megoldáskeresést. De ha azt sem tudjuk, hogy milyen problémával állunk szemben, vagy még a kiváltó okokat sem sejtjük, vajon lesz-e hatékony megoldásunk? És mennyire igaz ez arra az állapotra, amikor tagadom magát a problémát, a kiváltó okokig meg értelemszerűen el sem jutok...

Melyek a legfontosabb tudnivalók?

Burnout info

Melyek a kiégés tünetei?

– A testi-szellemi kimerültség jelei. (Megfelelő mennyiségű többletpihenéssel, például a délutáni alvással sem szűnik meg).
– Munkában megfelelési-bizonyítási kényszer. Önfeláldozó életmód.
– A személy saját lelki-fizikai szükségleteinek háttérbe helyezése, elhanyagolása.
– Általánossá válik a közömbösség, az empátiás készség visszafejlődése, fásultság, visszahúzódás vagy védekező viselkedés.
– Az intolerancia növekedése. Fokozott érzékenység a stresszre.
– Az egyén saját „belső világával” való kapcsolat elvesztése. Pl: idegennek érzik testüket.
– Depresszió, belső üresség érzése, reménytelenség.

– Alacsony önértékelés, a munkateljesítmény csökkenése.
– Szélsőséges esetben a végső kiszállás vágya.
– A személyközi kapcsolatokban negatív, cinikus, rosszindulatú kommunikációs stílus. Megfigyelhető még közöny, érzelemmentesség, visszahúzódás, fásultság vagy túlérzékeny, védekező viselkedés.
 – Nem korlátozódik a szakmai tevékenységre, hanem életérzéssé alakul, a magánéletben is kiábrándulttá, cinikussá, negatív szemléletűvé, rosszindulatúvá válik az egyén.

Mik lehetnek a kiégés okai?

Kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, mely vonatkozik az anyagi jellegű juttatásokra, az alacsony jövedelemre, illetve az erkölcsi elismerés elmaradására. A túlságosan hosszú munkaidő, az extra igénybevétel melletti nagy felelősség is kockázati tényező. Az elégtelen munkaadói támogatás, a vezetőség segítő-motiváló jelenlétének hiánya, a karrierépítési lehetőségek korlátozottsága, az adminisztratív terhek nagy aránya az effektív munkához képest szintén probléma forrása lehet. A kiégési szindróma kialakulásában óriási szerepet játszik a személyiség, melynek kapcsán szükséges említést tenni a helfer (kényszeres segítés) szindrómáról.

 

Milyen stádiumai vannak?

1, Idealizáció szakasza: túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény.
2, A realizmus fázisa: amikor a lelkesedés alábbhagy, az egyén tisztában van képességeivel, kompetenciájával, tevékenységének lehetőségeivel és korlátaival, valóságos képet alkot önmagáról és a munkájáról.
3, A stagnálás vagy kiábrándulás fázisa: amikor a munka már nem jelent örömet, a motivációk csökkennek,  rutinszerűvé válik a munka.
4, A frusztráció fázisa: Az egyén ingerlékeny, feszült lesz, stressztűrése csökken.
5, Az apátia/fásultság fázisa és/vagy a pálya elhagyása, az illető már a magánéletben sem talál semmi örömet.

A kiégés visszafordítható folyamat, bármely szakaszban történő beavatkozás esetén korábbi fázisok elérése lehetséges. Amennyiben nem történik hatékony beavatkozás, a folyamat végén pályaelhagyás, súlyosabb esetben valamilyen függőség (alkoholizmus, kábítószer-függőség) is kialakulhat, de előfordulhat öngyilkosság is.

A kiégés kezelésének milyen lehetőségei vannak?

A különböző szakaszokban a kezelés lehetőségei mások. Az idealizáció fázisában a valóságos helyzetre való összpontosítás, az irreális elképzelések, célok átformálása a feladat. A stagnáció fázisában a mozgósítás, szakmai képzések, csapatépítő tréningek, a munkatársakkal való kapcsolat erősítése fordíthatja vissza a folyamatot, míg a frusztráció időszakában a pozitívumok kiemelése, a változtatások lehetőségének megteremtése előnyös. Az apátia fázisában új, reális célok keresése mozdíthatja ki a szakembert állapotából.
Bármely fázisát is nézzük a burnoutnak, mindenképpen személyre szabott megoldást válasszon!

Megelőzhető?

Igen! A kiégés megelőzésében legnagyobb szerepe az egyén személyiségének van. Az önismereti fejlődés folyamatának vállalása, a folyamatos önreflexió a megelőzés egyik alappillére.

A munkához való hozzáállás változása is szükséges. Az idealisztikus elképzeléseket, az irreális célkitűzéseket fel kell váltsa a reális szemlélet, a saját korlátok figyelembe vétele. Sok humán foglalkozású úgy gondolja, a személyisége az egyik munkaeszköze, és ha kudarcot vall, hajlamos ezt saját személyisége hiányosságainak tulajdonítani, mely önvádhoz, bűntudathoz vezethet. Célszerű felmérni, mi a szakember kompetenciája, mely tényezők múlnak rajta, mely tényezőkért felel a kliens/beteg/tanítvány/gondozott, és melyekért felelősek a körülmények. A segítettekhez való hozzáállás is meghatározó, nehéz, ám nélkülözhetetlen az egyensúly megtalálása az empatikus hozzáállás, az együttérzés és a kívül maradás, a távolságtartás között. A mérleg felborulása árthat segítettnek és segítőnek egyaránt. Fontos a kudarcok helyett a sikerekre, a célok helyett a folyamatra való koncentrálás.

A különböző relaxációs-meditációs technikák elsajátítása és alkalmazása is hatékony kiégés megelőzésében, illetve kezelésében, mely elősegíti a stresszes mindennapokban a pihenést, a „befelé” tekintést, a bensőséges elmélyülést.

Megelőzhetjük a kiégést megfelelő idő-menedzsmenttel, a munkaidő és a szabadidő éles elkülönítésével, a határidők betartásával, a különböző programok és a napi rutin megtervezésével. Fontos a szünetek beillesztése, melyekben próbáljunk kikapcsolni, nem a munkával foglalkozni, és időt szakítani kellemes, megnyugtató levegőzésre, melyekből akár 10 perc is felemelő lehet.

A munkaköri terhelést a szabadidő számunkra hasznos eltöltésével ellensúlyozhatjuk. Például ülő munka esetén mozgalmas hobbit válasszunk, fussunk, végezzünk aerobic gyakorlatokat. Ha szigorúan ellenőrzött rutintevékenységet folytatunk, keressünk kalandos kikapcsolódást, túrázzunk a természetben, menjünk el vadvízi evezésre, ejtőernyőzzünk, vegyünk részt közéleti programokon, kreativitásunkat kiélhetjük a főzésben, különböző alkotások létrehozásában (rajzolásban, zeneszerzésben, hímzésben stb.). Ha unalmas, elismerést nélkülöző munkát végzünk, válasszunk versenysportot. Ha egyedül kell dolgoznunk, munka után éljünk társas életet, játszunk csapatjátékokat. Ha mozgalmas, stresszel teli munkánk van, vonuljunk ki hétvégenként a természetbe, horgásszunk, olvassunk, hagyjunk időt az egyedüllétre, a regenerálódásra.

A munkahelyi nehézségek elviselését segítik a munkahelyen kívüli támogató kapcsolatok, a megfelelően funkcionáló, támogató családi légkör, a konstruktív baráti kapcsolatok, melyek a kikapcsolódást teszik lehetővé.

Fontos, hogy az alkalmazottaktól ne várjon a vezető hosszú távon átlagon felüli teljesítményt, mert a túlhajszolás éppen az ellenkező hatást érheti el, a fáradtság dekoncentrálttá teszi az egyént, mely sikertelenséghez, majd kiégéshez vezet.

A vezető javíthat a munkakörülményeken, a technikai feltételek fejlesztésével, mely jelentheti a szükséges munkaeszközök biztosítását, de vonatkozhat a megfelelő hőmérsékletre (télen fűtés, nyáron légkondicionáló), kényelmes bútorokra, konyha, étkező kialakítására. A komfortos, esztétikus környezet hatást gyakorol a benne dolgozókra.

A legtöbb foglalkozás esetén a coaching is hasznos, a kiégési szindrómát megelőző/kezelő módszer.

Jótékony hatása van a csapatépítő összejöveteleknek is, előnyös, ha a vezető figyelmet fordít arra, hogy alkalmazottai között együttműködésen alapuló, harmonikus kapcsolat legyen.

Milyen szakmák a leginkább veszélyeztetettek?

Sajnos napjainkra szinte bárkit utolérhet a burnout.
Mégis a legveszélyeztetettebbek:
– Ápolók (főleg haldokló vagy súlyos betegeket, idős embereket kezelő kórházi osztályokon dolgozók)
– Orvosok (Leggyakoribb háziorvosok között)
– Pszichiáterek
– Pedagógusok/oktatók
– Pszichológusok
– Coachok
– Lelkészek
– Szociális munkások
– Rendőrök
– Rendszergazda – informatikusok
– Programozók
– Felsővezetői munkakörben dolgozók
– Ügyfélszolgálati munkakörben dolgozók
– Pénzügyi tanácsadók
– Politikusok (!)
– Médiában dolgozók (leginkább a háttérben dolgozók)

Miért pont a segítő szakmában dolgozók a legveszélyeztetettebbek?

Azért, mert A segítő foglalkozásúak speciális „stressze” a nagy érzelmi megterhelés és ritka a pozitív visszacsatolás.

Milyen emberek a leginkább veszélyeztetettek?

– A stresszt rosszul értelmezők; a megküzdés, vagy a menekülés választása helyett a “tűrök” típusú emberek.
– Olyanok, akiknél minél inkább csökken a befolyása a saját szakmai életére, és ezzel párhuzamosan pedig egyre nő a leterhelés, akkor szakmától függetlenül szinte mindenkit utolérhet a kiégés!
– A céltalan, sodródós emberek.
– A felelősséget felvállalni nem tudó, vagy nem akarók.
– Akik nincsenek tisztában a maguk fontosságával és/vagy alacsony önértékeléssel rendelkeznek.
– Feldolgozatlan múltat cipelők.
– A jövőtől rettegők.

Felhasznált irodalom: burnout.lap.hu tematikus linkgyűjtemény a kiégéssel kapcsolatban, Wikipedia, és a saját tapasztalataim

Hitek és tévhitek a kiégéssel kapcsolatban

Igaz, vagy hamis?

Az alábbiakban IGAZ, vagy HAMIS jelzővel látom el a burnouttal kapcsolatban leggyakrabban előforduló állításokat.

Lehet pozitív oldala a burnoutnak.
IGAZ – A burnout lehet egy felhívás, amely új rendet hozhat az életünkbe!

A burnout legyőzhető.
IGAZ – Minél előbb felismerik, annál hatásosabban kezelhető

A céltalanság nem növeli a burnout kialakulásának veszélyét.
HAMIS – Ha nincsenek céljaink, főleg hosszútávúak, akkor jelentősen növekszik a kiégés veszélye.

A kiégés gyorsan kezelhető.
HAMIS – A burnout túl súlyos jelenség ahhoz, hogy egy tréninggel kezelhető lenne. Általában személyre szabott megoldások kellenek az eredményes kilábaláshoz.

Léteznek megbízható tesztek a burnout mérésére.
IGAZ – A burnout mértékét személyes beszélgetések során, bő egy óra alatt feltudom mérni, illetve mostanra elkészült egy ötven kérdésből álló online kérdőívem is, aminek a segítségével pontosan meghatározható a kiégés nagysága.

Az idealizmus, vagy például a perfekcionizmus megjelenése az egyén életében már egy jelzés lehet a kiégésre.
IGAZ – Embere válogatja, de bizony már a kezdeti fázisban fellelhető akár az idealizmus, akár a perfekcionizmus a kiégés útjára lépett ember életében.

A stressz a ludas burnout kialakulásáért.
HAMIS – Ez így önmagában hamis. A stressz, a kezeletlen stressz valóban megnöveli a kiégés veszélyét, de nem kizárólag ezen múlik a burnout.

A kiégésnek testi tünetei is lehetnek.
IGAZ – Minél előrehaladottabb a burnout, annál inkább megjelenhetnek a testi tünetek is. A teljesség igénye nélkül: Fáradékonyság, vérnyomásproblémák, álmatlanság, potenciazavarok, izomrángás, fűlzúgás, fejfájás, hátfájás, és a sor még sajnos folytatható.

A burnout akár halált is okozhat.
IGAZ – Sajnos igaz. Az utolsó fázisában, a reménytelenségben megjelenhetnek akár öngyilkos gondolatok is. Mintegy öngerjesztésként ráerősíthetnek erre a testi megbetegedések és a reménytelenség.

Rövidesen folytatom…

Scroll to Top